Országos Széchényi Könyvtár, OSZK, Bp., 1803. aug. 20.-: hazánk nemzeti könyvtára. - Alapítója Széchényi Ferenc gr. (1754-1820). Benne merült föl a gondolat, hogy a m. (mo-i) irod. minden termékét a kezdetektől fogva össze kellene gyűjteni. Tervének megvalósításához az 1790-es években fogott hozzá, s 1802-ig kb. 13 ezer nyomtatott és kb. 2 ezer kz-os munkát sikerült megszereznie. 1802. XI. 25: a bécsi kancelláriához benyújtotta azt az alapítólevelet, amellyel a nagycenki családi kastélyban lévő kézirat-, metszet-, térkép- és kv-gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. - Az alapító okirat kikötötte, hogy a gyűjtőmunkát folyamatossá kell tenni: nemcsak a még hiányzó régiségeket kell fölkutatni, hanem az újonnan megjelenő kiadványokat is meg kell szerezni. Az utóbbi feladatot az ún. →kötelespéldány-jognak, mint kir. privilégiumnak a kieszközlésével biztosította. Gondoskodott az új intézmény elhelyezéséről és 2 főnyi személyzetének fizetéséről is. - A kancellária a pesti, volt pálos kolostor kvtárhelyiségét (→Pálos Könyvtár) jelölte ki a gyűjt. számára. 1803 tavaszán a 32 ládányi anyagot Pestre szállították. A kvtárterem átfestett mennyezetképének középpontját Mo. 2 géniusz által tartott címere képezte, a társországok címereiből és jelvényeiből alkotott keretben. Az egyik géniusz tekercset látszott a földre ejteni, e felirattal: „Bibliotheca Hungarica Széchenyiano-Regnicolaris”. A festmény alá körbefutóan 30 magyar tudós arcképét tervezték, de csupán neveik fölirata készült el. Széchényi Ferenc ui. annyira siettette a kvtár berendezését (VIII. 20: szerette volna átadni a nemzetnek ajándékát), hogy 1803. VI. 30: az állványokat lebontatta és az arcképek megfestését későbbre halasztotta. VI. 6: kezdték meg a kv-ek kirakását, ami a tervezettnél lassabban ment, így József nádor XII. 8: nyitotta meg ünnepélyesen a nyilvános kvtárat. - Az ~ működése sok nehézségbe ütközött. Rendszeres pénzügyi ellátásban csak 1808-tól, a M. Nemz. Múz. életre hívásától kezdve, ennek pénzalapjából részesült; ezzel azonban önállósága megszűnt, beletagozódott a Múz. szervezetébe. Otthonát is többször volt kénytelen változtatni. 1838: a nagy árvíz idején állományát ládákba csomagolva a Ludoviceum épületében raktározták el. Használata ettől kezdve évtizedeken át lehetetlenné vált. 1847: ugyan a Nemz. Múz. mai palotájának fölépítésével méltó elhelyezést nyert, de termeinek berendezetlensége miatt a gyűjt-eket nem lehetett megnyitni. 1860-ig csak rendezési munkálatok folytak. A raktáraknak kv-állványokkal való berendezése társad. adakozásból kezdődött, 1866: a legfontosabb állományrészek hozzáférhetőkké váltak. Ám az ~ egész anyaga (ekkoriban kb. 100 ezer köt.) csak a kiegyezés után volt fölállítható, amikor Eötvös József kultuszmin. biztosította a szükséges anyagi és személyi föltételeket. A katalogizálás után 1875: került sor a végérvényes megnyitásra. Egy év alatt kb. 14 ezer olvasó kb. 30 ezer kvtári egységet használt. A köv. évtizedekben, a századfordulóig a gyűjt-ek folyamatosan nagy mértékben gyarapodtak. Az eredetileg 2 tagozatú (kv-ekből és kz-okból álló) bibliotéka az 1880-as években 2 új részleggel bővült: levtárral és hírlaptárral. Elősegítette a fejlődést, hogy 1870: a Múz. s vele együtt az ~ bekerült a költségvetésbe, s rendszeres áll. ellátásban részesült. Így nemcsak az állomány tervszerű növelése, hanem a szakszemélyzet számának emelése is lehetővé vált. 1902: az alapítás centenáriumán a kb. 350 ezer nyomtatott kv-et, a kb. 15 ezer tételnyi kz-os anyagot, a hírlap- és folyóiratgyűjt. kb. 4 ezer periodikáját 30 főnyi személyzet gondozta. - Az 1920-as években hozzá kellett fogni a raktározás elavult rendszerének korszerűsítéséhez, az 1930-as években több új gyűjt. kategória (régi és ritka nyomtatványok, térképek, plakátok, kisnyomtatványok) kialakításához s a kvtári munka szakosításához: gyarapító, földolgozó, bibliogr. és olvasószolgálati o. szervezéséhez. A régi, kézzel írt katalógusokat géppel sokszorosított katalógusokkal kellett fölváltani. 1940-ig a nyomtatott kv-ek száma közel 1 millió köt-re nőtt, az évi 15-18 ezer olvasó 50-60 ezer dokumentumot használt. E növekedéshez képest a szakszemélyzet 1940: csak 47 fő. - 1945 u. a 19-20. sz. pol. és tört. művek, valamint a 20. sz. sajtó egy részét „antidemokratikus, fasiszta és szovjetellenes”-nek minősítve zárolták; a Zárolt kiadványok tárát különgyűjt-ben egyesítették, amit a kutatók is csak külön megbízólevéllel használhattak (1989: ezt részlegesen föloldották). - 1949: az ~ a M. Nemz. Múz-ból kiválva önálló intézmény lett. Főként az 1960/70-es években az állomány rohamosan gyarapodott, kialakult a színháztört. gyűjt. és a zeneműtár. Korszakos jelentőségű változás volt az int. ált. átszervezése: tevékenységi körének, feladatrendszerének újszerű, rendkívüli mértékű kibővítése. Feladata nem szorítkozott többé saját fejlesztésére, adminisztrálására, vagyis kiváltképpen a hazai sajtótermékek és a külf-ön megjelent m. vonatkozású kiadványok (hungaricumok) gyűjtésére és használhatóvá tételére, hanem ezen túlmenően orsz. kvtárügyi szolgáltatásokat is föl kellett vállalnia: a teljes m. nemz. bibliogr. folyamatos összeállítását és kiadását; a hazai közkvtárak kv- és folyóir-állományának egy közp. katalógusban való nyilvántartását; a kvtártani és módszertani ügyekben való irányító szolgálatot; sokoldalú nemzetk. kvtárügyi együttműködés (kölcsönzés, csere, szabványosítás) megszervezését és állandó fönntartását. A műszaki fejlődés megkövetelte a hagyományos gyűjtőkör modernizálását: sajtótermékek és kéziratok mellett különböző mikrofilmek, mikrokártyák és hanglemezek gyűjtését is. Szükségessé vált az ~ megfelelő technikai fölszerelése: kv-restauráló műhely, fotó- és fénymásoló laboratórium létesítése. Külön hivatal lett az ~ adminisztratív és gazd. ügyintézése. - A Múz. épületét már 1940: kinőtte az ~, egyes gyűjt-eit, munkacsop-jait külső helyekre kellett kitelepíteni. 1959: a kormány elhatározta, hogy a háborúban nagyrészt leégett kir. várpalota Ny-i frontját újjáépítteti az ~ számára. Az építkezés elhúzódása miatt csak 1984/85 fordulóján költözött a 700 olvasó számára helyet adó, gépesített üzemű palotaszárnyba a kb. 6 millió kvtári egységet számláló állomány; 1985. IV. 2: nyitották meg. - 1987: a beiratkozott olvasók száma meghaladta a 18 ezret, a használt állományegységek száma az 1 milliót. - Az ~ mecénásai, jótevői és donátorai közül kiváltak: József nádor, Illésházy István gr., Jankovich Miklós, Kámánházy László váci pp., Apponyi Sándor gr., Todoreszku Gyula; a vezetők közül →Miller Jakab Ferdinánd, Horvát István, Mátray Gábor, →Fraknói Vilmos, →Fejérpataky László, Fitz József. - Kiadványai: Jelentés az ~ ... é. állapotáról. Bp., (1924)-44. - Az ~ kiadványai. Szerk. Lukinich Imre, Jakubovich Emil, Rédey Tivadar stb. 1-42. köt. Uo., 1928-57. - Az Orsz. Kvtárügyi Tanács kiadványai. 1-12. köt. Uo., 1953-59. - OSZK Híradó 1957-. B.J.

Kollányi Ferenc: A M. Nemz. Múz. orsz. kvt-a, 1802-1902. Bp., 1905. - M. Kv-szle 1927. (Nyireő István: A M. Nemz. Múz. ~ának átszervezési munkálatai) - A M. Nemz. Múz. ~a nemz. kincseinek hasonmásai. Bp., 1935. - Földr. Értes. 1956. (Nagy Júlia: Az ~ Térképtárának állománya és működése) - OSZK Évkv-e 1957. Bp., 1958. (V. Waldapfel Eszter: Az ~ a felszabadulás óta; Dezsényi Béla: Az ~ Hírlaptára. Fennállásának 75. évford-ja elé); ... 1963/64. Bp., 1966:109. (Soltész Zoltánné: Az ~ ősnyomtatvány gyűjt-e) - Kvtáros 1960:484. (Borsa Gedeon: Az ~ elhelyezésének históriája) - OSZK Évkönyve 1986-90. Bp., 1994:149. (Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár [OSZK] elhelyezésére a 19. sz-ban) - Török-Legeza 1998.